409_09 Losonczi Ágnes gyűjteménye

Losonczi Ágnes (1928 – 2024) polgári családban született Debrecenben, közismereti és zenei tanulmányait a Tiszántúl híres intézményeiben, a Dóczi Gimnáziumban és a Debreceni Zenedében végezte. Történelem szakon diplomázott az ELTE BTK-n. Hosszú és termékeny szakmai pályáján tánc- és zenei, majd társadalomtudományi műveltségét mesterfokra fejlesztette, iskolateremtő szociológussá vált. 1963-tól alapító tagja és 77 éves koráig aktív munkatársa volt az MTA Szociológiai Kutatócsoportjának, majd Intézetének. Ma már elképzelhetetlen kiterjedésű empirikus kutatásaiban szociológusok nemzedékei nőttek fel.

Szerteágazó kutatásai különböző szakszociológiákat alapoztak meg:

• 1956-1961: A 19. századi dráma és opera; népdal és néptánc témáit kutatta a Táncszövetségben és a Népművészeti Minisztériumban. Írásaiban, előterjesztéseiben összekapcsolta a hagyomány és a korszerűség dimenzióit, a mindennapi kultúra és a különösség jellemzőit.
• 1963-1974: A zene társadalmi szerepe, befogadása, zenei mozgalmak. Aspiránsként, majd kutatóként az MTA Szociológiai Kutatóintézetében foglalkozott a témával.
• 1968–1978 között a Békés megyei empirikus kutatás (Életmód: létfeltételek, anyagi és tárgyi viszonyok, történelmi minták továbbélése, mindennapokat vezérlő értékek) vezetőjeként megalapozta a magyar életmód-kutatást és kidolgozta ennek a szakszociológiának a fő gyűjtőkörét és módszertanát.
• 1978–1997 között Zala megyében reprezentatív empirikus egészségpolitikai, intézményi, népegészségügyi vizsgálatot végzett vegyes módszerekkel, hogy feltárja az orvos-beteg viszony aszimmetrikus voltát.
• 1985–1999 között a különböző társadalmi fordulatok okait, az életfordulókat, a gyerekvárás, születés, gyerekek veszélyeztetettségének összefüggéseit vizsgálta, valamint az öregség, az élet utolsó szakaszának meghatározó kérdései foglalkoztatták.
• 1990–1993 között figyelme a mindennapi és politikai gyűlölet forrásaira, terjedésére és korlátaira terelődött.
• 1992–2005 között több hullámban a hazai polgárosodás folyamatait vizsgálta a nyertesek és a vesztesek szemszögéből H. Sas Judittal.
• Alapítója és kutatásvezetője 1998–2001 között a Népegészségügyi kutatás Veresegyházán programnak.
• 2005–2009 között visszatér a kezdeti kutatási kérdései egyikéhez: az idő társadalmi és elméleti dimenzióinak mélyebb megismeréséhez.

Kutatói munkásságát számos díjjal ismerték el: Balázs Béla-díj (1999), Akadémiai Díj (2004), Nemes Nagy Ágnes-díj (2006), A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2007) Príma Primissima-díj (2007), Széchenyi-díj (2017), Hazám-díj (2019).

Kutatásainak jelentős részét és a szakmatörténeti életút interjúját a 20. század hangja Kutatóműhely és Archívum őrzi.

Kapcsolódó publikációk az Archívum gyűjteményéről és Losoncziról:

Klopfer Zsófia. "A Losonczi Ágnes gyűjtemény" socio.hu 2015/3.

Perenyei Monika. "»Nézze, apukám, így nem lehet élni!». Az 1980-as évek elején felvett neurózis-interjúk" socio.hu 2016/4.

Szociológia – emberközelben. Losonczi Ágnes köszöntése. 1998. szerk. Hanák Katalin, Neményi Mária; Bp. Új Mandátum.

Losonczi Ágnes művei:

Az ember ideje. Esszék az időről. 2009. Bp. Holnap Kiadó.

Sorsba fordult történelem . 2005. Bp. Holnap Kiadó

Utak és korlátok az egészségügyben .1998. Bp. MTA Történettudományi Intézet, (Magyarország az ezredfordulón V. Az életminőség tényezői Magyarországon)

Ártó – védő társadalom. Ahogy a társadalom betegít és gyógyít. 1989. Bp. Közgazdasági és Jogi Kiadó.

Korniss Péter: A vendégmunkás. Fényképregény / The guest worker. A novel of photographs; tan. Losonczi Ágnes, angolra ford. Szöllősy Judit; 1988. Bp. Mezőgazdasági Kiadó.

A kiszolgáltatottság anatómiája az egészségügyben . 1986. Bp. Magvető. (Gyorsuló idő)

Bedarf, Funktion, Wertwechsel in der Musik .Musiksoziologische Untersuchung des Musiklebens in Ungarn nach 1945; németre ford. Alpári Tilda, Alpári Pál; 1980. Bp. Akadémiai Kiadó.

Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben 1977. Bp. Gondolat, (Társadalomtudományi könyvtár)

Zene – ifjúság – mozgalom . 1974. Bp. Zeneműkiadó.(Zeneélet)

Az életmódról. Az anyagi feltételek a mindennapi aktivitás és az emberi együttélés kérdései. Békés megyei vizsgálat adatai alapján; 1973. MTA Szociológiai Kutató Intézete, Bp. (Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézetének kiadványai)

A zene életének szociológiája. Kinek, mikor, milyen zene kell? 1969. Bp. Zeneműkiadó

A zene az emberek között. Fővárosi nagyüzemi és falusi szociológiai felvétel tapasztalataiból; 1967. Magyar Rádió és Televízió, Bp. (Rádió szakkönyvtár)

Social characteristics of apperception of music; 1966. Bp.Tempó. (6. World Congress of Sociology in Evian Hungarian papers)