Voszka Éva 1976-ban, közvetlenül a közgazdaságtudományi diplomája megszerzését követően került a Pénzügykutatási Intézethez (később Pénzügykutató Zrt.), a nem sokkal korábban (1975) kinevezett új igazgató, Hagelmayer István „vérfrissítése” nyomán. Első empirikus kutatását öt fiatal kutatóval (Lengyel László, Szalai Erzsébet, Csanádi Mária, Lamberger Galina, Polgár Miklós) összeállva – ahogy azt a vele készült szakmatörténeti interjúban is említi – kutatásmódszertani ismeretek szinte teljes hiányában végezte. Ez a Magyar Hajó- és Darugyár centralizált vállalati monstrum közelebbi vizsgálata volt: a vállalat különböző egységeit 6 éven keresztül látogatták, interjús és terepmunka módszertannal rengeteg információt gyűjtöttek. A többéves kutatómunka eredménye egy háromkötetes intézeti kiadvány lett (Lengyel László, Szalai Erzsébet, Csanádi Mária, Lamberger Galina, Polgár Miklós, Voszka Éva: Egy nagyvállalat kapcsolatainak rendszere I-III. - Esettanulmány a Magyar Hajó és Darugyárról. Budapest, Pénzügykutatási Intézet, 1984).

A Pénzügykutatásinál végzett munkája során (ami a gyűjtemény létrehozásának pillanatában is zajlott még: habár maga az Intézet eddigre hivatalosan megszűnt, informálisan megmaradtak a kapcsolatok és a szakmai érdeklődés, és a tevékenység egy része sem zárult le) végig az érdekelte (ahogy a közvetlen munkatársait, és a kor szakembereinek egy jelentős részét is), hogy hogyan is működik valójában a szocialista gazdaság. Olyan kérdések foglalkoztatták, mint hogy hogyan viszonyul az elmélet a napi vállalati gyakorlathoz, hogyan igyekeznek a különböző aktorok érvényesíteni az érdekeiket, mitől függ, hogy melyik csoportnak milyen alkupozíciója van, milyen konfliktusok és feszültségek jellemzik a szocialista üzemeket.

Utólag visszagondolva ezt az időszakot, tehát az államszocializmus utolsó két évtizedét tekinti (Laki Mihállyal összhangban, aki tanulmányt is jelentetett meg a témában a Közgazdasági Szemlében 2024-ben [1]) az empirikus kutatások aranykorának. A kutatók ugyanis mind az államigazgatás mint megbízók részéről, mind a vállalatok oldaláról olyan nyitottságot tapasztaltak, ami aztán a ’90-es évektől kezdődően elenyészett, mára pedig végképp más képet mutat a vállalatok kutatása iránti érdeklődés. Az esettanulmányok aranykora is volt ez: az elemzéseknek a politika legmagasabb köreiben is voltak érdeklődő megrendelői és olvasói (például Nyers Rezső, Hetényi István), akik az azokban feltárt információkat és szempontokat a saját politikai küzdelmeikben is használni tudták. Az esettanulmányok ekkoriban összekapcsolódtak a reformtörekvésekkel és reformvitákkal, ezek alakították a kutatói kérdésfeltevéseket is.

A gyűjtemény nagy többségben esettanulmányokból áll, melyek ebben a formában nem jelentek meg. Ezek az írások Voszka Éva Pénzügykutatási Intézetben/Pénzügykutató Zrt.-ben eltöltött évei során keletkeztek, és amelyeknek nem ő szerzője, azok kollégái művei, tőlük jutottak el hozzá, így kerülhettek be a gyűjteménybe.

[1] Laki Mihály: Vállalati magatartás - vállalati környezet : kutatásmódszertani történet. In: Közgazdasági Szemle, 2024 (71.) 3. 275-324. Online elérhető