A gyűjtemény egy nagy téma - Csanádi Mária munkásságának központi fogalma - a pártállami háló köré rendeződő kutatások sorából, mindenekelőtt az e kutatások alapjául szolgáló interjúkból áll. Az interjúk a párt az állam és a gazdaság döntéshozóival készültek, és különböző esettanulmányokba rendeződve az e szereplők között kialakult függőségi és érdekérvényesítési viszonyokat és alkumechanizmusokat, valamint ezek eszközeit tárják fel. A kutatások időrendben a központi fogalom megalkotásáról és magának a pártállami hálónak az alapjairól (1. sorozat), működéséről (2-4. sorozat), majd felbomlásáról (5-10) szólnak. A vizsgálatok több helyszínen, az állami ipar kettős irányítási rendszerét alkotó intézményekben - minisztériumokban (Pénzügyminisztérium, Ipari Minisztérium, Kohó- és Gépipari Minisztérium) és minisztériumi osztályokon, központi, megyei, és kerületi és vállalati pártbizottságokban, és ipari vállalatoknál (Csepel Vasmű, Magyar Hajó- és Darugyár, Ganz, MOM, Győri Vagon és Gépgyár stb.) folytak.

A rendszerváltás éveiben a politikai elit körében végzett interjús vizsgálatok is a pártállam bomlása, átalakulása keretében értelmeződnek; ezek az értelmiség politikai szerepvállalásáról és az új pártok megalakulásáról (7), a szélsőjobboldal előretöréséről (9) szólnak, illetve ide tartozik még a gazdaság átalakulása során a központilag vezérelt privatizációs folyamat kaotikus intézményi sajátosságait és környezetvédelmi hatásait vizsgáló kutatás.

A gyűjtemény tartalmaz még 2 életútinterjút (11), valamint tanulmányokat és jegyzeteket (12). Ez utóbbi sorozatba kerültek a Pénzügykutatási Intézet felbomlásáról szóló jegyzetek: akkori munkahelye hirtelen felszámolásának néhány napos történéseit Csanádi Mária résztvevő megfigyelőként kísérte végig.  Ide tartozik még a „Döntések kényszerpályán” című nem publikált tanulmány. Ebben Csanádi Mária a három ágazati minisztérium összevonásából keletkezett Ipari Minisztérium sorsát követi empirikus eszközökkel, a koncepció keletkezésétől, a végrehajtáson keresztül a döntési mechanizmusba illeszkedésig. Egy harmadik kézirat, a „Rendszer-függősségeink”, a pártállam működésének és összeomlásának hatása az átalakulásra Magyarországon” címmel egy könyvhöz szánt nyersanyag.

A gyűjtemény tartalma 367 dokumentum, ezekből a pártállami háló kialakulásának időszakából (1966-1976) szrámazó hivatalos iratok (feljegyzések, jelentések, határozatok, utasítások, jegyzőkönyvek, levelek, összesen 57 db) nincsen beszkennelve; ezek csak a fizikai állományban lelhetők fel.