Somlai Péter (1941-) családszociológus munkásságára, témaválasztására és szemléletére Mérei Ferenc (1909-1986) pszichológus jelentős hatást gyakorolt. Szinte egész kutatói életpályáját a családi szocializációnak, az egyén generációs és kortárs kapcsolatainak vizsgálatának szentelte. Somlai Péter gazdag kutatói tevékenységéből az archívumunkban őrzött gyűjtemény két egymással összekapcsolódó kutatás – „Húsz év”, „Kiilleszkedési zavarok” – anyagait, összesen több mint 700 dokumentumot, túlnyomórészt interjúátiratokat tartalmaz. A Húsz év című kutatás – családi kapcsolatok empirikus vizsgálata – önmagában is több részből álló gyűjtemény: „A Húsz év történetét úgy kezdtük el tanítványaimmal 1977-ben, hogy néhány budapesti család tagjait rávettük arra, beszéljenek múltjukról és jelenükről, hétköznapjaik menetéről és ünnepnapjaikról, otthonukról, anyagi forrásaikról és személyes világukról” (Somlai 2002: 7). A Somlai Péter vezetésével szerveződő kutatás kezdetben egyszeri felmérésként indult, amit az 1980-as és 1990-es évek végén megismételtek, így végül az eredetileg felkeresett családok életét három évtizeden keresztül követték végig, intenzív terepmunkával Budapesten, illetve Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Baranya megyékben. A kutatás talán legérdekesebb módszertani elve szerint az alapvető technika nem az interjú, hanem a klasszikus hagyományokat követve a látogatás és a megfigyelés lett. Ennek megfelelően a gyűjtemény anyagai között nagyon gazdag leírásokat találhatunk a családok fizikai környezetére vonatkozóan, illetve az interjúkban elhangzottakat a megfigyelő személyes tapasztalatai is gazdagítják (Szabari 2015.). Ezután következett a „Kiilleszkedési zavarok” című kutatás, mely a család mellett már a szocializáció egyéb intézményeire, elsősorban az iskola, illetve a kortárs csoportok szerepére fókuszált. E kutatás anyagai közül a gyűjtemény 86 dokumentumot őriz. A kutatás témája a gyerekkori szocializáció, ami a korábbi családszociológiai vizsgálat folytatásának is tekinthető. A „kiilleszkedés” kifejezés alatt ugyanis Somlai a gyermeki, szoros kapcsolatokból a személyes autonómiához vezető folyamatot érti, mely során a családi kötelékből a gyermek az iskola és a kortárs csoport „terepein” egyre önállóbbá válik. Vagyis továbbra is fontos kutatási terület maradt a család, ugyanakkor hasonló hangsúllyal jelent meg mellette az iskola és a kortárs csoport (Szabari, 2015). A kutatás nyomán született esettanulmányokat Somlai tanítványai, Bólyai János, Dávid Judit, Fodor Éva, Nagy Zsuzsa, Skultéty Zeme, Szabó Györgyi, Szűcs Marianna és Varsányi Erika írták. A kutatás időpontjai: 1986-1987, 1997-1998., helyszínei: Budapest, Debrecen, Komló, Pécs. Alkalmazott módszerek: terepmunka, résztvevő megfigyelés, interjú. Kapcsolódó források: Szabari, Vera. 2015. „Történetek. A Somlai Péter gyűjtemény bemutatása.” SOCIO.HU https://socio.hu/uploads/files/2015_4/gy_somlai.pdf Somlai Péter. Húsz év. Családi kapcsolatok változásai a 20. század végi Magyarországon. Budapest: Új Mandátum, 2002. Somlai Péter. Kiilleszkedési zavarok. Budapest: ELTE Szociológiai Intézet, 1989.